Az állatok és növények világa gyerekeknek

• 

Ázsia hatalmas földrész, területén sivatagos és füves sztyepp területek, magashegységek láncai, lombhullató erdők és esőerdők egyaránt megtalálhatók. Szibériában a Föld legnagyobb összefüggő tűlevelű erdeje, a tajga terül el.

 

Szibéria

Szibériában húzódik Földünk legnagyobb tűlevelű erdeje, a tajga. Növényzetét luc-, erdei-, és vörösfenyők alkotják.

Szibéria déli részén található bolygónk legöregebb és legmélyebb tava, a Bajkál-tó, amely arról is nevezetes, hogy itt él a világ egyetlen édesvízi fókája, a bajkáli fóka.

A fenyőerdőkben olyan madarak élnek, amelyek képesek ezen a vidéken élelmet találni. A csonttollú és a császármadár főként bogyókkal táplálkozik, az északi szajkó fenyőmagvakkal. A siketfajd képes megemészteni a fenyők tűleveleit.Szibéria a költőhelye a vörösnyakú lúdnak is.

 

 

 

 A ritka szibériai daru:

 

 

 Az itt élő emlősállatok vastag és meleg bundával védekeznek a hideg ellen.

A coboly a menyétfélék rokona. Prémje miatt vadásszák, erősen megfogyatkozott a számuk. Sajnos, puha bundájuk miatt tenyésztik is ezeket az állatokat.

 

 

  

A szibériai tigris Szibéria és Kína erdeiben él. Bár védett állat, az orvvadászat miatt a kihalás veszélye fenyegeti.

 

 

 

 

 

A rénszarvasok északabbra a tundra területén is megtalálhatóak. A pézsmaállat, más néven szibériai pézsmaszarvas a kérődzők csoportjához tartozik, magashegységi erdőkben él. Jellegzetessége, hogy a hímeknek sincs agancsa, ellenben agyarszerű szemfogaik vannak, és ha megtámadjaák, ezzel védekeznek. Az argali juh egy hegységekben vadon élő juhféle.

 

 

 A tajgától északabbra a tundrán élnek a lemmingek, ezek a kis testű rágcsálók. Velük táplálkoznak a hóbaglyok és a sarki rókák. De ezen a barátságtalan vidéken találjuk a hósármányt, és a havasi hófajdot is. 

 

Sivatagok és füves síkságok

 

 A sivatagos területeken élnek a csodagekkó és a hosszúfülű ugróegér.

 

 A pusztai varánusz rovarokkal, gyíkokkal, rágcsálókkal táplálkozik, füves-sivatagos területeken fordul elő.

 

 

 

A sztyepp legjellegzetesebb állatai a patások. Itt élnek az ázsiai vadlovak, a kétpúpú teve, a golyvás gazella, az ázsiai vadszamár, és a különleges fejformájú párosujjú patás, a szajga.

 

 Tibet

Közép-Ázsiában található ez a magas hegyláncok által határolt terület.

Jellegzetes állatfajai a jak, egy háziasított kérődző, az örvös medve, mely erdős területeken található. Könnyen felismerhető a mellkasán lévő fehér V alakú sávról. Hegyvidéken él a vadjuhokra, szarvasfélékre vadászó veszélyeztetett nagymacska, a hópárduc. Főemlősök közül makákók és piszeorrú majmok élnek errefelé. 

 

 

Kelet-Ázsia

 Ehhez a területhez Ázsia keleti részén fekvő mérsékelt és szubtrópusi éghajlatú vidékek tartoznak.

 

 

 

 

 

 

 Japán hegyi patakjaiban él a világ legnagyobb kétéltűje, az óriás szalamandra, mely a másfél méteres testhosszt is elérheti.

 

 A kínai aligátor az egyetlen olyan krokodilféle, amely nem trópusi területeken él. A kihalás veszélye fenyegeti. Számuk drasztikus csökkenéséhez az is hozzájárul, hogy az ember által megmérgezett patkányokat is megeszik.

A csodálatos színekben pompázó aranyfácánnak csak a hímje visel ilyen tollruhát, a tojók barnás színűek.

 

 

 Bambuszerdő Kínában. Ez az óriáspanda élőhelye.

Az óriáspanda a medvék rokona. Tápláléka szinte kizárólag bambuszlevelekből áll, de szívesen fogyaszt tojást és halat is. Veszélyeztetett faj.

A kis panda vagy más néven vörös macskamedve a ragadozók rendjén belül a macskamedvefélék családjába tartozó egyetlen faj.

 

 A japán vagy más néven pirosarcú makákók a hidegben szívesen fürdőznek a melegvízű forrásokban.

A tigris egy veszélyeztetett ázsiai ragadozó. Két alfaja, a bali és a jávai tigris már kihaltak.

 

 

 

 

 

 

 

Kelet-Ázsiában találjuk a dél-amerikai folyami delfin rokonát, a kínai folyami delfint, mely kihalófélben van.

 

 

Ázsiai esőerdők

Dél-Kelet Ázsiában és szigetvilágában trópusi esőerdők terülnek el.

Az ázsiai esőerdőkben élnek a repülőbékák. Hosszú lábujjaik között úszóhártya feszül. Mikor egyik fáról a másikra szeretne ugrani, szétterpeszti lábujjait, így végtagjai kis ejtőernyőként segítik a siklásban.

A repülő gyíkok testének mindkét oldalán van egy bőrlebeny, amit nyugalmi állapotban a testük mellé húznak. Ha azonban egy másik fára akarnak vitorlázni, akkor szétterpesztik.

 

Komodo szigetén él a legnagyobb gyíkféle, a komodói varánusz. Főként dögevő, de nagytermetű szarvast is sikerül néha elejtenie. Ha egyszer megharapja zsákmányát, az akár el is menekülhet, ennek ellenére nem fog életben maradni. A varánusz nyálában ugyanis kórokozó baktériumok élnek, az áldozat a harapás után hamarosan legyengül, és vérmérgezésben elpusztul. A gyík követi a gyenge állatot, de ha ezt nem is teszi, az elhullott állat szagát követve is rátalál zsákmányára.

  

Az óriáskígyókat ezen a területen a kockás piton képviseli, mely főként emlősöket és madarakat zsákmányol, ám azok közé az órisákígyók közé tartozik, melyet emberevőként is számon tartanak. Az egyik leghíresebb ázsiai kígyó a kígyóbűvölők állata, a pápaszemes kobra, a csuklyán lévő pápaszemekről kapta a nevét. A legveszélyesebb, halálos mérgű kobra viszont a királykobra, mely hatalmas méregmiriggyel rendelkezik, amiben idegméreg termelődik.

 Hosszú, vékony állkapcsairól könnyen felismerhető a folyókban (Gangeszben, Indusban) élő, halakkal táplálkozó gaviál.

 

 

 

 

 

 

Ázsiából származik a páva (1).

 

 

 

 

 

 

Költési időszakban a tojó kétszarvú madár (2) egy faodúba falazza be magát. Ez alatt az idő alatt a hím eteti a tojót.

 

 

 A különösen veszélyeztetett majomevő sas (3) a szigetvilág sűrű esőerdeinek lakója, a dél-amerikai hárpia után a második legnagyobb sas a világon. Makikkal táplálkozik.

 

 Délkelet-Ázsiában él a rövid orráról felismerhető törpevidra vagy más néven ázsiai kiskarmú vidra. Halakkal, rákokkal, kagylókkal táplálkozik.

A szigetvilág lakója a repülő maki, ami azonban nem a makik rokona, egy különálló csoportba, a bőrszárnyúakhoz tartoznak. Végtagjaik és törzsük között bőrlebeny feszül, ennek segítségével alacsonyabb helyre tudnak siklani.

 

A főemlősöket makik, gibbonok, a nagyorrú majom és az orángután képviseli. A hatalmas szemekkel rendelkező koboldmaki fákon élő, rovarokkal táplálkozó éjjel akítv állat. Szintén makiféle a vékony hosszú ujjú karcsú lóri. Csupasz torokzacskójáról ismeretes a gibbonfélékhez tartozó sziamang. Szumátra és Borneó szigetén él az orángután.

 

 Esőerdei ragadozók a szumátriai tigris, leopárd, a ködfoltos párduc és a halászmacska.

 

 Itt él az indiai elefánt. A patásokat a szumátrai orrszarvú, az ázsiai tapír és egy disznóféle, a babirussza képviseli.