Az állatok és növények világa gyerekeknek
Egysejtűek
Testük egyetlen sejtből áll. Ez végzi az összes életműködést – táplálkozást, kiválasztást, szaporodást. Szabad szemmel nem láthatjuk őket, csak mikroszkóp alatt.
Háromféle módon tudnak mozogni: hosszú ostorokkal, rövid csillókkal, vagy állábakkal.
- Ostoros egysejtűek
Ostoros egysejtű például a zöld szemes-ostoros, mely növényi és állati módon is képes táplálkozni. Növényként a napfény energiáját hasznosítják, állatként szerves anyag darabkákat és baktériumokat fogyasztanak.
De az ostoros egysejtűek között sok élősködő állatot is találunk. Ilyen az álomkór okozója. Ezt az egysejtűt a trópusokon élő csecselégy hordozza magában, és csípésével jut a parazita az emberbe.
Dél-Európában élnek olyan termeszek, amelyeknek a belében olyan egysejtűek élnek, melyek segítik a termeszek táplálékát, a faanyagot lebontani.
- Csillós egysejtűek
Jellegzetes csillós egysejtű, a papucsállatka, mely az alakjáról kapta a nevét. Sok rövid fonalszerű csilló segítségével mozog, ugyanakkor a csillók sodorják a táplálékot az állat szájnyílásához is. Tehát a táplálkozásban is segítik az állatot.
Fontos baktériumpusztítók szennyezett vizekben. A csillósok között is találunk parazitákat.
A kérődző állatok bendőjében él a gyomorállatka. Szimbiózisban él a gazdaállattal, ami azt jelenti, hogy az együttélés a nagytestű állat és az egysejtű számára is hasznos. A gyomorállatka az állat gyomrában segíti a nehezen emészthető növényi anyagok lebontását, sőt még B vitamint is termel. Cserébe ő maga is táplálékhoz jut.
- Állábas egysejtűek
Az állábas egysejtűeknek nincsenek sem csillói, sem ostorai. Kocsonyás testükkel hömpölyögve mozognak az aljzaton. Alakjuk nem állandó, amerre menni szeretnének, abba az irányba egy úgynevezett állábat bocsátanak ki magukból, majd ebbe „beleöntik” a testüket, így haladnak előre. Táplálkozásuk is az állábak segítségével valósul meg. Az útjukba kerülő kis táplálékrészecskéket körülfolyják, majd bekebelezik.
Állábas egysejtűek az amőbák. Bomló szerves anyaggal szennyezett vízben és iszapban él az óriásamőba.
Egysejtű parazita a malária trópusi betegség kórokozója, melyet a maláriaszúnyogok terjesztenek.
A hazánkban is előforduló Babesia nevű egysejtűt a kullancsok terjesztik. Ezek az egysejtűek az emlősállatok vérében és nyiroksejtjeiben élősködnek.
A malária kórokozója és a Babesia egy másik csoportba, a spórás egysejtűek közé tartoznak.
Szivacsok
A szivacsok onnan kapták a nevüket, hogy küllemük és pórusaik miatt valóban hasonlítanak a háztartásokban használt szivacsokra.
Ezek az állatok tengerekben és édesvizekben is előfordulnak.
Testük három rétegből áll.
A külső réteget nyílások, azaz pórusok törik át. Ezeken a pórusokon át áramlik be a víz a testük belső üregébe, az űrbélbe, miközben a vízből ostoros sejtek segítségével kiszűrik a táplálékot. Ezek az ostoros sejtek a test belső rétegében találhatók. A külső és belső réteg között található testük harmadik rétege, egy kocsonyás anyag, amelyben szilárdító elemként mész- és kovatűk, illetve rostok találhatók.
Tengerekben élnek: a mosdószivacs, retek szivacs, lószivacs.
Különlegesen szép hálózatos formája van a vénuszkosárka nevű szivacsnak.
Hazai vizeinkben fordul elő a közönséges taviszivacs és balatoni szivacs
Néhány olyan szivacsfaj is létezik, amelyek nem vízszűrési módon táplálkoznak, hanem vékony függelékeik segítségével kapják el apró zsákmányállataikat.
szivacsok onnan kapták a nevüket, hogy küllemük és pórusaik miatt valóban hasonlítanak a háztartásokban használt szivacsokra.
Ezek az állatok tengerekben és édesvizekben is előfordulnak.
Testük három rétegből áll.
A külső réteget nyílások, azaz pórusok törik át. Ezeken a pórusokon át áramlik be a víz a testük belső üregébe, az űrbélbe, miközben a vízből ostoros sejtek segítségével kiszűrik a táplálékot. Ezek az ostoros sejtek a test belső rétegében találhatók. A külső és belső réteg között található testük harmadik rétege, egy kocsonyás anyag, amelyben szilárdító elemként mész- és kovatűk, illetve rostok találhatók.
Tengerekben élnek: a mosdószivacs, retek szivacs, lószivacs.
Különlegesen szép hálózatos formája van a vénuszkosárka nevű szivacsnak.
Hazai vizeinkben fordul elő a közönséges taviszivacs és balatoni szivacs
Néhány olyan szivacsfaj is létezik, amelyek nem vízszűrési módon táplálkoznak, hanem vékony függelékeik segítségével kapják el apró zsákmányállataikat.
Csalánozók
Erről az első hallásra fura nevű állatcsoportról talán azt gondolod, hogy sosem láttad őket. De ha elárulom, hogy ide tartoznak a medúzák és a korallok, máris tudni fogod, hogy mely állatokról van szó.
A ’csalánozók’ elnevezést onnan kapták, hogy ún. csalánsejtjeik vannak a külső testrétegükben. Ezeknek a védekezésben, támadásban és táplálékszerzésben egyaránt szerepük van. Legnagyobb számban a fogókarok és a szájnyílás környékén találhatóak.
A csalánsejt felépítése:
A csalánsejtben van egy tok. Ebben a csalántokban található a csalánfonal felcsavarodott állapotban. Ez a fonal üreges, és méreganyagot tartalmaz.A csalánsejtből kiemelkedik egy érzőtüske, és amint ehhez hozzáér a zsákmányállat, a sejt kilöki a mérget tartalmazó fonalat, és a tüske által felszúrt bőrbe juttatja, megbénítva vele az áldozatot.
A csalánozók teste átlátszó, kocsonyás. Testük két rétegből áll, a kettő közötti részt tölti ki ez a kocsonyás állomány, ami nagy mennyiségű vizet tartalmaz.
Két megjelenési formájuk van: a medúza és a polip alak.
A medúza ernyő alakú, lebegő életmódot folytat, a polip az aljzaton vagy vízinövényeken él.
Vannak olyan fajok, ahol mindkét forma előfordul. Bizonyos fejlődési szakaszban az állat medúza alakú, majd polippá alakul.
A korallok és a tengeri rózsák is ilyen polipformák, csak ők maguk köré szilárd meszes vázat építettek. Ez a váz az állat halála után is megmarad. Ahol tömegesen együtt élnek, hatalmas korallzátonyokat alkotnak.
A csalánozók vízi állatok, főleg tengerekben élnek, de akadnak közöttük édesvíziek is.
Ragadozó életmódot folytatnak, a zsákmányt tapogatóik segítségével ragadják meg.
Meleg tengerekben él a füles medúza.
Balatoni faj az édesvízi medúza.
Hazai állóvizeinkben él a zöld hidra. Külső sejtrétegében egysejtű algák élnek, ettől zöld színű.
zöld hidra /Peter J. Bryant/