Az állatok és növények világa gyerekeknek
Észak-Amerika területe a hideg és mérsékelt övbe esik. Legészakibb területein tundra és tajga terül el, nagy kiterjedésű fenyőerdőkkel, mérsékelt éghajlatú részein a természetes növényzetét lombhullató erdők és füves puszták alkotják, amit itt prérinek nevezünk.
Halak
Észak-Amerika édesvizeiben pontyfélék, lazacok, csukák és tokfélék élnek.
Kétéltűek
Észak-Amerika édesvizeiben él a Föld egyik legnagyobb szalamandrája, a mocsári ördög. Kisebb halakkal és rákokkal táplálkozik.
A mexikói gőte, más néven axolotl lárvakori kopoltyúit viseli a fej két oldalán. A természetben, ha kiszárad a tó, amiben él, akkor átalakul, elveszti kopoltyúit, és tüdővel kezd lélegezni. Az akváriumi példányok áttetsző fehérek, és ágas-bogas lazacrózsaszín kopoltyúkat viselnek.
Hüllők
A gila egy mérgező marású gyíkféle. Sivatagos területeken él, farkában nagy mennyiségű zsírt képes raktározni ínséges időkre. Feltűnő, rózsaszín-fekete színű bőre már messziről elriasztja a ragadozókat.
Észak-Amerika száraz területein veszélyes mérgű csörgőkígyók élnek. Farkuk végén szarugyűrűkből álló "csörgő" van, amit akkor ráz meg az állat, ha veszélyben érzi magát.
Zavaros vízű tavakban, folyókban él két jellegzetes kinézetű észak-amerikai teknősfaj:
A keselyűteknős felső állkapcsa csőrszerű kampóban végződik. Főként halakkal és békákkal táplálkozik, de a dögöt sem veti meg. Nem aktívan vadászik, szájában egy kis féregszerű nyúlvány van. Tátott szájjal várja arra tévedő áldozatát, akit megtéveszt a teknős 'csalija'.
Az aligátorteknős rothadó növényekkel, és főként dögökkel táplálkozik, amiket nagy távolságból képes kiszagolni.
Meleg, mocsaras vidékeken él a csukaorrú aligátor.
Madarak
Akárcsak Dél-Amerikában, itt is élnek újvilági keselyűk. A levegőben vitorlázva figyelik az alattuk elterülő tájat, dögöket és kisebb állatokat keresve. A kaliforniai kondort sajnos a kihalás veszélye fenyegeti. Az Egyesült Államok címerállata a fehérfejű rétisas. Főként halakkal és vízimadarakkal táplálkozik.
Erdős területeken él a fácánokkal rokon vadpulyka. A talajon keresgéli táplálékát, ami bogyókból, rovarokból, férgekből áll.
Száraz, sivatagos területek lakója a gyalogkakukk, a kakukk egyik rokona. Akár 30 km/órás sebességre is fel tud gyorsulni. Gyíkokkal, kígyókkal táplálkozik, amiket hegyes csőrével öl meg.
A sivatag oszlopkaktuszaiban él egy harkályféle, a gilaküllő.
Nem csak Dél-Amerikában, Észak-Amerikában is élnek kolibrik.
Emlősök
Az amerikai prérik jellegzetes rágcsálója a prérikutya. Kiterjedt föld alatti üregrendszert készít. Nevét onnan kapta, hogy ugatásszerű kiáltással riaszt veszély esetén. Észak-amerikai rágcsálók a törpe csíkosmókus, a kanadai hód és a pézsmapocok is. A hódfélék nagytestű, pikkelyes, lapos farkú rágcsálók. Vízi és vízparti állatok, hátsó lábujjaik között úszóhártya feszül. Gátat készítenek, amihez sok fát rágnak ki. A pézsmapocok a hörcsögfélék családjába tartozó rágcsáló. Eredeti hazája Észak-Amerika, de az ember révén már Európában is megtelepedett.
A ragadozókat a kanadai farkas, a prérifarkas, a vörösróka, a kitróka, a puma, a jaguár, a hiúz, a fekete és szürkemedve, valamint a bűzborz képviseli. A prérifarkas, más néven coyote kisebb gerinceseket ejt zsákmányul. A kitróka a vörös róka sivatagban élő rokona, rágcsálókkal, gyíkokkal táplálkozik, és néha növényeket is fogyaszt.. A puma nem csak Dél-Amerikában, hanem Észak-Amerikában is előfordul. A kanadai hiúz mellett itt él a vörös hiúz is.
A bűzborz vagy szkunk sivatagos területeken él, békákkal, gyíkokkal, kígyókkal, madarakkal, tojásokkal táplálkozik, de növényi eredetű táplálékot is fogyaszt, bogyókat, füvet, gyökereket. Nevét onnan kapta, hogy veszély esetén üldözőit bűzmirigyeinek váladékával spricceli le.
A fekete medve és a szürke medve bár ragadozók, a hús mellett növényeket is, például bogyókat is szívesen esznek. A szürkemedve kedvenc eledele a hal.
Észak-Amerikából sem hiányoznak a nagytestű növényevő patások. A rénszarvas észak-amerikai rokona a karibu, a gímszarvas itt élő rokona a vapiti. A prérin él a villásszarvú antilop, és az amerikai bölény, amelyet csaknem teljesen kiirtott az ember. Ma már csak nemzeti parkok területén élnek.
Az Észak-Amerikában található Yellowstone Nemzeti Park a világ első nemzeti parkja, 1872-ben jött létre.
