Az állatok és növények világa gyerekeknek
Tökéletesen alkalmazkodtak a szárazföldi életmódhoz. A hüllők közé tartoztak a dinoszauruszok is, amelyek 200 millió évvel ezelőtt uralták a Földet.
A hüllők meghódították a szárazföldet, az édesvizeket és a tengereket is.
Változó testhőmérsékletűek, meleg napokon szívesen sütkéreznek. Olyan éghajlaton, ahol van tél, talajban, föld alatt, kövek alatt töltik a hideg időszakot. Nagyobb részük ragadozó, kisebb részük növényevő. Bőrük többrétegű. A felső réteg a szaruréteg, amit időről-időre levedlenek, a kígyók például szinte egy darabban, ez az ún. kígyóing.
Testüket pikkelyek borítják, amelyek lehetnek tüskések, tarajosak is. Karmokkal rendelkeznek.
Nagy, bőrnemű héjú tojásokat raknak vagy elevenszülők. Nincsen lárvaállapotuk.
Ide tartoznak:
- teknősök
- gyíkok
- kígyók
- krokodilok
A teknősök testét bőrcsontokból álló szilárd tok, a teknő veszi körül. Ez két részből áll, a hátpajzsból és a mellvértből.
Egyetlen őshonos fajunk a mocsári teknős.
A gyíkok hasznos rovarpusztítók. Legnagyobb hazai gyíkunk a zöld gyík, meleg, bokros helyeken gyakori. Sziklafalakon fordul elő a fali gyík. Mindenfelé gyakori a fürge gyík.
A hazánkban élő kígyók a siklófélékhez illetve viperafélékhez tartoznak. Leggyakoribb kígyónk a karcsú testű vízisikló.
A Dunántúlon fordul elő a keresztes vipera, amely főként rágcsálókkal táplálkozik, egerekkel, pockokkal. Marása életveszélyes lehet, ha a megharapott áldozat nem kap időben ellenszérumot.
Az Alföld középső részén él a kevésbé veszélyes marású parlagi vipera. Fontos rovarfogyasztó.
A krokodilok a legfejlettebb hüllők. Fogaik fogmederben ülnek. Csontos szarupajzsok borítják testüket. Afrikai faj a nílusi krokodil.
Hazánkban valamennyi hüllőfaj védett!