Az állatok és növények világa gyerekeknek
Bőrük pikkelytelen, sok benne a nyálkamirigy, ezek váladéka tartja nedvesen őket, és védi testüket a kiszáradástól.
Életük a vízhez kötődik. Legtöbbjük vízben él, de a szárazföldön élők sem tudják magukat függetleníteni a víztől, mert testük könnyen kiszárad.
Csak édesvizekben vagy szárazföldön fordulnak elő.
Általában négylábúak, de vannak lábatlan kétéltűek is, melyek a trópusokon élnek földalatti járatokban.
Életüknek két szakasza van. A kocsonyás petékből kelnek ki a vízben élő lárvák, melyek kopoltyúval lélegeznek. Felnőtt korban a légzőszerv az egy egyszerű tüdő, mely kiegészül a bőrlégzéssel. A kétéltűek ugyanis a nedves bőrükön át is vesznek fel oxigént.
Kifejletten ragadozók, élő állatokkal táplálkoznak, egészben nyelik le őket.
Nincsen állandó testhőmérsékletük, a téli hónapokban a hideg elől a földbe ássák magukat, és a föld alatti lyukban téli álomra vonulnak.
Két nagy csoportjuk van:
- a farkos kétéltűek
- a farkatlan kétéltűek
A farkos kétéltűeknek lárvakorukban és felnőttként is van farkuk.
Ide tartozik a tarajos, a pettyes és az alpesi gőte, valamint a foltos szalamandra. A foltos szalamandra rovarokkal és csigákkal táplálkozik, bőrmirigyeinek váladéka mérgező. Kifejlett korában hűvös erdők lakója.
A farkatlan kétéltűekhez tartoznak a békák. Nekik csak lárvaként van farkuk.
Hazai fajaink a hasznos rovarpusztító zöld leveli béka, a zöld és barna varangy, melyeknek bőrváladéka mérgező. A varangyok a leghasznosabb kétéltűink, rovarokkal és kerti meztelen csigákkal táplálkoznak, a vizet csak szaporodáskor keresik fel, egyébként teljesen szárazföldi életmódúak. Kis tavak, pocsolyák lakói az unkák, a sárgahasú és a vöröshasú unka, melyek jellegzetes hangjuk után kapták nevüket. Az ásóbéka hátsó lábain szarusarkantyút visel, és ezzel könnyen be tudja ásni magát a laza talajba.
varangy
Hazánkban az összes kétéltű védett állat!