Az állatok és növények világa gyerekeknek

• 

 

BARNAMOSZATOK

 

/Kscience.co.uk/

Ezek a növények általában fél méternél nem kisebbek, sőt több méteresre is megnőhetnek. Hideg tengerekben élnek. Színük barna vagy sötétzöld. Testük felülete nyálkás. Ennek szerepe, hogy a tengervíz visszahúzódások, azaz apály idején, meggátolja kiszáradásukat. Jelentős a cukor és a vitamin tartalmuk, ipari és orvosi célokra egyaránt felhasználják őket.

Testük három részből áll:

-         rögzítő rész

-         szárszerű szár

-         levélszerű rész

Azért mondjuk a szár elnevezés helyet, hogy szárszerű, levél helyett, hogy levélszerű, mert nincsen valódi szára, levele, se gyökere. Nem olyan a szerveik felépítése, mint a magasabbrendű növényeké.

A rögzítő rész lehet elágazó vagy tányér alakú tapadókorong.

 

VÖRÖSMOSZATOK

 

/ucmp.berkeley.edu/

Ez az egyik legősibb növénycsoport. Vöröses-ibolya színük van. Főleg tengerekben élnek, de akad közöttük édesvízi faj is. Általában aljzathoz rögzülten élnek.

Testük állhat egyetlen sejtből, de lehet egyszerű fonál alakú, lehet levélszerű, és lehet fonalas telep is.

Felhasználják őket a gyógyszeriparban, állatok takarmányozásra, és laboratóriumban baktérium táptalajként.

 

ZÖLDMOSZATOK

 

 

/Solorzano-Savary/

Zöld színűek. leginkább édesvizekben élnek. Egyszerű növények. Testük állhat egy vagy több sejtből. Lehetnek több sejtből álló, kocsonyás burokkal körülvett kolóniák.

Vannak soksejtű fonalas, szabálytalanul elágazó zöldmoszatok, melyek a víz alatt gyepeket hoznak létre. Ilyen a csillárkamoszat.

Fonalas zöldmoszat a békanyál, mely nem más, mint fonalas moszatok nyálkás tömege.

 

 

Mohák

Alkalmazkodtak a szárazföldi életmódhoz. Testük gyökérszerű, szárszerű és levélszerű részekre tagolható, valódi gyökerük, száruk, levelük nincsen. Például a levelük is csak egyrétegű, ezért nevezzük levélkének.

A májmohák jellegzetes képviselője a csillagos májmoha. Testük alakja a májhoz hasonló, lebenyes, innen kapták a nevüket. Telepteste zöld, lapos, fodros felületű, melynek felső részén állandóan nyitott levegőnyílások vannak. Alsó oldalán fonálszerű gyököcskék fejlődnek.

 Szaporodásuk: NEMZEDÉKVÁLTAKOZÁS. Ez mit jelent?

A szaporodás azt jelenti, hogy az élőlény önmagához hasonló utódokat hoz létre. Ennek egyik fajtája a növényvilágban a nemzedékváltakozás.

Két nemzedék váltogatja egymást, egy ivaros és egy ivartalan.

Az ivartalan szakaszban spórákkal történik a szaporodás. A spórák olyan sejtek, melyek önálló szaporodásra képesek megtermékenyítés nélkül.

Az ivaros szakaszban ivarsejtekkel történik a szaporodás, azaz egy hím és egy női ivarsejt egyesül. A női ivarsejt, a petesejt. A megtermékenyített petesejtet nevezzük zigótának.

A csillagos májmoha a következőképpen szaporodik:

A spórából előtelep fejlődik, abból pedig a mohanövény. A mohanövényen esernyő alakú ivarszervtartókon jön létre a női és a hímivarszerv. A női ivarszerv a petesejtet, a hímivarszerv a hímivarsejteket hozzák létre. A hímivarsejtek vízben úszva jutnak el a női ivarszervbe, ahol a petesejtet megtermékenyítik. Ez a zigóta, a zigóta spóraanyasejtté alakul, az pedig ismét létrehozza spórákat. Így zárul a körfolyamat.

 A tőzegmoháknak, akárcsak a májmoháknak, nagy víztároló sejtjeik vannak, amelyekkel nagy mennyiségű vizet tudnak felvenni. A tőzegmohák a Földön az északi övben elláposodott, nedves helyeken élnek. Védett növények.

Hajtásuk folyamatosan nő, és a lápokon oxigénmentes viszonyok között lassan elbomlanak, és tőzeg képződik belőlük. A tőzegmoha-láp, más néven dagadóláp óriási mennyiségű vizet képes tárolni, így a lápon megnő a talajvízszint.

 

 

 A valódi lombosmohák teste gyökerecskére, száracskára és levelecskére különül el.

Spóratartójának részei a talp, a toknyél, és a tok, amiben a spórák fejlődnek.

/Ruud van Dijk/

A lombosmohák a környezet víztartalmától függenek. Teljesen ki is száradhatnak, de ez visszafordítható folyamat.

Gyakori a városban az ezüstös körtemoha.

/Li Ehang/

 

Harasztok

A harasztok az első valódi száras és gyökeres növények. Gyökerükben, szárukban valódi vízszállító edények vannak.

Testük három része:

• - hajtás
• - levelek
• - gyökér

 Leveleiken gázcsere-nyílások vannak.

 Szaporodásuk: NEMZEDÉKVÁLTAKOZÁS

 

Harasztok

A harasztok az első valódi száras és gyökeres növények. Gyökerükben, szárukban valódi vízszállító edények vannak.

Testük három része:

• - hajtás
• - levelek
• - gyökér

 Leveleiken gázcsere-nyílások vannak.

 Szaporodásuk: NEMZEDÉKVÁLTAKOZÁS

 

 A spórából előtelep jön létre. Az előtelepen fejlődnek ki a női- és hímivarszervek, bennük az ivarsejtekkel. A megtermékenyített petesejtből, zigótából fejlődik az embrió, ami létrehozza a gyököcskét, amiből a gyökér, a rügyecskét, amiből a szár, és a sziklevelet, amiből a valódi levél lesz. A kifejlett növény leveleinek fonákán fognak fejlődni a spórák.

 

A zsurlók a harasztok egyik csoportját alkotják. Leveleik és hajtásaik is örvösen állnak. A föld alatt kúszó hajtásaikból erednek a föld feletti hajtások.

A mezei zsurlónak kétféle hajtása van. Spóratermő hajtása barna, és miután a spórák kihullanak belőle elpusztul. A meddő hajtás zöld színű, és fotoszintetizál, azaz a napfény energiájának és víznek a segítségével hozza létre a növény fejlődéséhez szükséges szerves anyagokat.

 

 

 

A harasztok legismertebb képviselői a páfrányok. Rövid föld alatti hajtásaik pikkelyszőrösek, ebből erednek a föld felletti levelek. A levelek nyélből és szárnyasan tagolt levéllemezből állnak. A fiatal levelek a csúcson csigavonalban vannak bekunkorodva. Az ide tartozó erdei pajzsika leveleinek alsó felületén, azaz fonákán ülnek a spóratartó tokok csoportosan. Az erdei pajzsikának jellegzetes szív alakú előtelepe van.

 

 

 

 A spórából előtelep jön létre. Az előtelepen fejlődnek ki a női- és hímivarszervek, bennük az ivarsejtekkel. A megtermékenyített petesejtből, zigótából fejlődik az embrió, ami létrehozza a gyököcskét, amiből a gyökér, a rügyecskét, amiből a szár, és a sziklevelet, amiből a valódi levél lesz. A kifejlett növény leveleinek fonákán fognak fejlődni a spórák.

 

A zsurlók a harasztok egyik csoportját alkotják. Leveleik és hajtásaik is örvösen állnak. A föld alatt kúszó hajtásaikból erednek a föld feletti hajtások.

A mezei zsurlónak kétféle hajtása van. Spóratermő hajtása barna, és miután a spórák kihullanak belőle elpusztul. A meddő hajtás zöld színű, és fotoszintetizál, azaz a napfény energiájának és víznek a segítségével hozza létre a növény fejlődéséhez szükséges szerves anyagokat.

 

 

 

A harasztok legismertebb képviselői a páfrányok. Rövid föld alatti hajtásaik pikkelyszőrösek, ebből erednek a föld felletti levelek. A levelek nyélből és szárnyasan tagolt levéllemezből állnak. A fiatal levelek a csúcson csigavonalban vannak bekunkorodva. Az ide tartozó erdei pajzsika leveleinek alsó felületén, azaz fonákán ülnek a spóratartó tokok csoportosan. Az erdei pajzsikának jellegzetes szív alakú előtelepe van.