Az állatok és növények világa gyerekeknek

• 

A menüben lévő állatcsoportok leírásánál főként az európai, és azon belül a Magyarországon is előforduló állatfajokról olvashatsz. Ezen az oldalon a távoli kontinensek állatvilágát ismerheted meg.

Az egyes földrészeken élő állatvilág összetételét az határozza meg, hogy ott milyen növények fordulnak elő, és milyen az éghajlat. Minden állat számára a növények jelentik az energiaforrást. Az afrikai szavannák ragadozói nem élhetnének a zsákmányukat jelentő növényevő állatok nélkül, a növényevők életben maradásához pedig elengedhetetlen a növényi táplálék.

A növényvilág az éghajlatnak megfelelően alakult ki az egyes kontinenseken. Azokon a területeken, ahol egész évben bőséges a csapadék, és meleg van, ott esőerdők jöttek létre olyan növényekkel, melyek kedvelik a magas páratartalmat. Ezek a növények nem élnének meg a sivatagokban, ahol viszont olyan fajták fordulnak elő, melyek jól tűrik a szárazságot.

Ezen a térképen láthatod, mekkora az éves átlaghőmérséklet a Föld különböző övezeteiben (készítette Robert A. Rohde a Global Warming Art számára):

 

 

 

 

Az éghajlati övek nem csupán egy földrészt érintenek, a trópusi övbe esnek Dél-Amerika, Afrika és Ázsia egyes területei is. Ezért bár minden kontinensnek megvannak a rá jellemző állatai, az azonos éghajlatú területeken sokszor nagyon hasonló állat-és növényvilágot találunk. Így pédául Észak-Amerikában él a kanadai farkas, Európában az eurázsiai farkas, Észak-Amerikában a szürke medve, Európában a barna medve. Az adott terület állatvilágának összetételét az is befolyásolja, hogy a földtörténet során, az elmúlt 100 millió évben a kontinensek egységes szárazulatot alkottak, így az állatok szabadon vándorolhattak rajta. A földrészek szétdarabolódása után azonban a nagy távolságok és az óceánok már legyőzhetetlen akadályt jelentettek a repülni nem tudó állatoknak.

Az éghajlati övek és jellemző növényzetük:

• Forró, más néven trópusi öv: ezen a területen három féle növényzet alakult ki:

1. Esőerdő: itt nagyon meleg van, sok csapadék hull, magas a páratartalom. Egész évben nyár van, a fák örökzöldek, gyümölcseik folyamatosan teremnek, így bőséges táplálékkal látják el az itt élő állatokat.
2. Monszunerdők: olyan területeken alakultak ki, ahol száraz és esős évszak váltja egymást, csapadék pedig csak az esős évszakban van. A monszunerdőket egyik oldalról az esőerdők, másikról a szavannák határolják.
3. Szavanna: ezeken a helyeken is száraz és esős évszak váltakozik, de a száraz évszak akár fél évnél is tovább tarhat. Itt füves területek, azaz szavannák jönnek létre. A száraz évszakban az állatok sokat vándorolnak, hogy vízhez jussanak, például az Afrikában élő zebrák és gnúk

• Mérsékelt öv: ezt jól ismerjük, hiszen ebben az éghajlati övben élünk. Jellemzője, hogy négy évszak váltja egymást. tavasz, nyár, ősz, tél. Az itt élő állatok egy része elvándorol a téli hideg és a táplálékhiány elől, mint ahogy vándormadaraink is teszik. Sok emlős pedig téli álmot alszik, így vészelve át a szűkös időszakot. Kétféle növényzet a jellemző:

1. Lombos erdők: lombhullató tölgyesek és bükkösök
2. Füves puszták: fűfélék és különböző lágyszárúak

• Hideg öv: észak felé haladva egyre barátságtalanabb az időjárás. Jellemző növénytakarója a tajga és a tundra.

1. Tajga: az összefüggő tűlevelű erdőséget nevezzük tajgának. Az erdőt főként erdei-, luc-, jegenye- és vörösfenyő alkotja. Ezen a területen hosszú a tél, rövid a nyár. Az emlősállatok vastag bundával rendelkeznek, a madarak közül azok fordulnak itt elő, melyek táplálékot találnak a fenyőerdőkben, képesek elfogyasztani a tűleveleket és a fenyőmagvakat.
2. Tundra: itt még zordabbak a körülmények. A sötét téli hónapokban a hőmérséklet -30 °C fok is lehet, a nyár csak két-három hónapig tart, és akkor sem melegszik a hőmérséklet fagypont fölé. Ezen a területen mohák és törpecserjék tudnak csak megélni, és ez a jegesmedve és a sarki róka birodalma.

 A forró és a mérsékelt öv között van egy átmeneti öv, amit szubtrópusi éghajlati övnek hívunk. Itt is vannak száraz és esős területek.

A száraz helyeken alakultak ki a sivatagok, ahol csak szárazságtűrő növények és állatok élnek.

A csapadékos területeken szubtrópusi esőerdők jöttek létre, a mérsékelt övhöz közelebb fekvő területeken lombhullató és örökzöld cserjék élnek. Ezeken a helyeken előfordul, hogy néhány állat csak télen aktív, a nyári hőség idején nyári álmot alszik.

A gombokra kattintva tanulmányozhatod a távoli földrészek állatvilágát. A térképeken piros jellel megjelölve megtalálod az adott kontinenst a Föld térképén. Nézd meg a műholdas felvételt is a kontinensekről.

 

 

 

 

 

---

A kontinensek állatföldrajzi beosztása a Dudich Endre által módosított Sclater-Wallace-féle felosztást veszi alapul.