A zárvatermők magvai zárt magházban fejlődnek, innen ered az elnevezésük. Így a magvak védve vannak a hidegtől, kiszáradástól.
Szél és rovarok is segítik a megporzást.
Lágyszárú és fás szárú növények egyaránt vannak közöttük.
Két nagy csoportjuk van:
Kétszikűek
|
Egyszikűek
|
Két sziklevéllel csíráznak
|
Egy sziklevéllel csíráznak
|
Főgyökér + oldalgyökér
|
Mellékgyökér-rendszer
|
Leveleik főeresek
|
Leveleik párhuzamos erezetűek(mellékeresek)
|
Száruk elágazó
|
Száruk nem ágazik el
|
Virágtakarójuk sziromlevélre és csészelevélre tagolódik
|
Virágtakarójuk a lepel, vagy nincs virágtakaró
|
Kétszikűek
- Boglárkafélék: salátaboglárka, réti boglárka, szellőrózsa, kökörcsin
- Szegfűfélék: madárhúr, mécsvirág
- Libatopfélék: fehér libatop, paraj, cukorrépa
- Platánfélék: juharlevelű platánfa (parkokban díszfa)
- Bükkfélék: szelídgesztenye, bükk, tölgy
- Nyírfélék: nyír, éger, mogyoró, gyertyán
- Szilfélék: mezei szil
- Rózsafélék: rózsa, szamóca, málna, szeder, alma, szilva, cseresznye, őszibarack
- Pillangósvirágúak: borsó, bab, földimogyoró, akác (a pillangós virág áll a felső sziromból, vitorlából, két oldalsó sziromból, az evezőkből, és két alsó sziromból, melyek összenőttek, ez a csónak elnevezést kapta)
- Szappanfafélék: csörgőfa (parkokban gyakori díszfa)
- Vadgesztenyefélék: vadgesztenye
- Juharfélék: mezei juhar, korai juhar
- Szőlőfélék: szőlő
- Borostyánfélék: borostyán, ginzeng
- Ernyősök: kömény, zeller, petrezselyem, kapor
- Ibolyafélék: ibolya, árvácska
- Keresztesvirágúak: káposzta, karalábé, karfiol, brokkoli, retek. A keresztesvirágúak rákellenes anyagot tartalmaznak!
- Fűzfélék: fehér fűz, fehér nyár, fekete nyár
- Tökfélék: tök, uborka, sárga- és görögdinnye
- Hársfélék: kislevelű hárs, nagylevelű hárs, ezüsthárs
- Burgonyafélék: burgonya, padlizsán, paradicsom, paprika
- Arankafélék: aranka
- Útifűfélék: nagy útifű
- Ajakosok: menta, árvacsalán, rozmaring, majoranna, bazsalikom, levendula, kakukkfű, citromfű. Ajakos virág: kétajkú forrt csésze fogja körül a hosszú csövű virágot, mely egy 2 sziromból összenőtt felső, és egy 3 sziromból összenőtt alsó ajakban végződik
- Fészkesek: gyermekláncfű, százszorszép, cickafark, orvosi kamilla, parlagfű, napraforgó
Egyszikűek
- Kontyvirágfélék: filodendron
- Gyöngyvirágfélék: gyöngyvirág, salamonpecsét
- Spárgafélék: kerti spárga
- Jácintfélék: gyöngyike, jácint
- Hagymafélék: vöröshagyma, fokhagyma
- Amarilliszfélék: hóvirág, nárcisz
- Liliomfélék: tulipán, liliom
- Nősziromfélék: nőszirom (írisz), kardvirág
- Kosborfélék: orchideák
- Ananászfélék: ananász
- Gyékényfélék: gyékény
- Gyömbérfélék: gyömbér
- Banánfélék: banán
- Pázsitfűfélék: rizs, köles, kukorica, búza, rozs, árpa, zab, angolperje, tarackbúza
- Sásfélék: sás
- Pálmák: datolyapálma, törpepálma, szágópálma, kókuszpálma, olajpálma
Nyitvatermők
A nyitvatermő növények fás szárúak. Hajtásaikban gyanta-és nyálkajáratok vannak. Leveleik tű vagy pikkely alakúak.
Virágjuk: egyivarú, egylaki
Porzós virágaik termelik a pollent, ami a szél segítségével jut a termős virágra

Termőleveleiken szabadon áll a magkezdemény, nem fedett, innen kapták a nevüket.
Szaporodásuk: A pollent a szél a női virágrész csúcsára juttatja, ahol bemélyedő rész= pollenkamra van. A pollen egy tömlőt, csövet hajt a női ivarszervtartóba, ahol az időközben kettéosztódott hímivarsejt egyike megtermékenyíti a petesejtet. Ebből lesz az embrió.
A Ginkgo biloba vagy páfrányfenyő lombhullató, kétlaki nyitvatermő. Levelei az ősiséget mutatják, legyező alakú villás erezetűek.

A tiszafa örökzöld fa. Levelei laposak, tűszerűek. Kétlaki. A magvaikat piros magköpeny veszi körül, amely édes és lédús, a madarak kedvelik. Az emésztetlen mérgező magvakat ürítik, így szerepük van a terjesztésben. A piros magköpeny kivételével az egész növény mérgező!

Fenyők
Tuják, ciprusok: pikkely alakú leveleik vannak, pl. nyugati tuja
Borókák: szúrósan hegyes tűk, örökzöldek, a levelek hármas örvökben állnak, pl. közönséges boróka
Jegenyefenyő: lapos, rugalmas tűk, felálló tobozok
Luc: négyélű, szúrós tűlevelek, a tobozok éretten lecsüngők
Erdei fenyő: a hosszú tűlevelek kettesével állnak, a tobozok egyenként vagy kettesével-hármasával rövid nyélen fejlődnek
Európai vörösfenyő: a tűlevelek csokrosan állnak, kicsi tobozai vannak, és lombhullató!

A növények préselése
Ahhoz, hogy a különféle növényfajokat megtanuljuk és megismerjük, legjobb, ha begyűjtjük őket. A lágyszárúakat gyökerestül gyűjtsük, majd préseljük.
A fás növényeknek préseljük le egy-egy levelét, virágját, gyűjtsük be a termését, és egy vesszőt, hogy télen, mikor nincs levél a fákon, akkor is be tudjuk azonosítani, melyik fáról van szó.
A legtöbb jellegzetes fajt a parkokban is megtalálhatjuk a városban ültetett díszfaként, és sok jellegzetes gyomnövényt is gyűjthetünk, pl. libatopot, útifűvet, mécsvirágot, gyermekláncfüvet. Növényhatározásnál használjuk a Kis növényhatározót!
A növényt vagy a levelet kemény felületre helyezzük újságpapírra szépen elrendezve, hogy ne legyen gyűrött. Több réteg újságpapírt teszünk rá, majd nehezékként kemény könyveket. Midig figyeljük, hogy a papírok mennyire nedvesedtek át. Ezeket szárazra kell cserélni, különben a növény megpenészesedik.
A teljesen kiszáradt préselt növényt A3-mas rajzlapra ragasztjuk, lehetőleg nem cellux-szal, mert az nem tartós, hanem enyvezett ragasztószalag kis csíkjaival.
Minden rajzlap alsó sarkába egy általunk kitöltött lapocskát ragasszunk az alábbi tartalommal:
A növény neve:
Család:
A gyűjtés helye és ideje:
Gyűjtő neve:
Példa:
A növény neve: fehér akác
Család: Pillangósvirágúak
A gyűjtés helye és ideje: Park, 2011.aug.10.
Gyűjtő neve: Kovács Judit
A lapra ezeken az adatokon kívül odaírhatjuk azt is, hogy a növénynek milyen virága és termése van pl. virág: pillangós virág, termés: hüvely termés
Kellemes növénygyűjtögetést kívánok!